A “Pesti Súl” Egyesület a Zsidó Vallásgyakorlásért alakuló Közgyûlésén alapszabályát a következõkben állapítja meg:

Általános rendelkezések

1.

1.1 Az Egyesület neve: “Pesti Súl” Egyesület a Zsidó Vallásgyakorlásért.

1.2 Székhelye: Budapest,1137 Radnóti Miklós u. 25 II.em. 1.

1.3 Mûködése kiterjed az ország egész területére.

1.4 Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület célja

2.

2.1 Az Egyesület önkormányzati elven mûködõ társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

2.2 Az Egyesület célja: a zsidó vallásgyakorlás olyan formájának támogatása, amely összhangban áll a Tórával és a Sulchán Áruchhal, és integrálni tudja a modern európai kultúra értékeit. Tevékenysége kiterjed a zsidó hagyomány oktatására, közösségi programok szervezésére és a zsidó hitélettel kapcsolatos bármely tevékenységre.

2.3 Az Egyesület a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997 évi CLVI. Törv. 26§ megjelölt tevékenységek közül a következõket végzi: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait az Egyesület tagságán kívül bárki igénybe veheti, aki érdeklõdik a zsidó hitélet iránt, és tiszteletben tartja a zsidó vallás szabályait.

Egyesületi tagság keletkezése, megszûnése

3.

3.1 Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2 A tagfelvétel módja:

1. alapító tagok azok, akik az Alapító Közgyûlésen kinyilvánították azt, hogy az alapítandó Egyesületben tagként kívánnak részt venni;

2. az Alapító Közgyûlést követõen tagfelvételi kérelmet kell eljuttatni a Társelnökök valamelyikéhez. A tagfelvételrõl a Közgyûlés dönt legközelebbi ülésén, kétharmados többséggel, titkos szavazással.

4.

4.1 Az egyesületi tagság megszûnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

4.2 Az Egyesületbõl kizárható az a tag, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárást a Társelnökök vagy a Választmány más tagjai indítványozhatják a Közgyûlésnek, amely titkos szavazás alapján, kétharmados többséggel dönt. A kizárási indítványról az érintett tagot a közgyûlés idõpontja elõtt legalább 15 nappal, a kizárási javaslat indoklásával, írásban kell értesíteni. és biztosítani kell, hogy a Közgyûlésen a kizárási indítvánnyal kapcsolatban felszólalhasson.

A kizáró határozatot indoklással, írásban kell eljuttatni a kizárt taghoz, aki 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

4.3 A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselõjével.

A tagok jogai és kötelezettségei

5.

5.1 Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület mûködését érintõ minden kérdésrõl rendelkezni jogosult Közgyûlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolja. Tisztségviselõül bármelyik tag megválasztható, ill. bármely tag választhat másokat tisztségviselõül az egyesület szerveibe.

5.2 Az Egyesület tagja köteles a Közgyûlési határozattal meghatározott mértékû tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közremûködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, illetve a Közgyûlés vagy a Választmány által meghatározott konkrét programok végrehajtásban.

Az Egyesület szervei: Közgyûlés és tisztségviselõk

6.

6.1 Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyûlés. A Közgyûlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintõ minden kérdésben dönthet.

6.2 A Közgyûlést a Társelnökök egyike hívja össze. A Közgyûlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyûlés napja között legalább huszonegy napnak kell lennie. A Közgyûlés napját a Társelnök köteles más napra áttenni, ha a Tagok legalább egyharmada a Közgyûlés tervezett idõpontja elõtt írásban kéri ezt.

6.3 Évente egyszer rendes Közgyûlést kell tartani.

6.4 Rendkívüli Közgyûlést kell tartani, ha:

1. a Tagok legalább egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy

2. a Választmány két tagja azt - az ok megjelölésével – igényli, vagy

3. a Társelnökök egyike - az ok megjelölésével - szükségesnek tartja.

6.5 Ha a Társelnökök az évi rendes közgyûlést adott év október 15-ig nem hívják össze, illetve a Tagok vagy a Választmány tagjai által a 6.4 a) ill. b) pont szabályainak megfelelõen igényelt rendkívüli közgyûlést az igény kézbesítésétõl számított 30 napon belül a Társelnökök nem hívják össze, a Választmány bármely tagja jogosult a Közgyûlést összehívni.

6.6 A Közgyûlés ülései nyilvánosak.

6.7 A Közgyûlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a + 1 fõ jelen van. Ha a Közgyûlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyûlést az eredeti napirendben szereplõ ügyekben a határozatképtelenség miatt elmaradt közgyûlés idõpontjánál fél órával késõbbi idõpontban, az eredetivel azonos helyszínen kell megtartani. A megismételt Közgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes. A tagok figyelmét az eredeti Közgyûlésre szóló meghívóban elõzetesen fel kell hívni mind a megismételt Közgyûlés idõpontjára és helyére, mind arra, hogy a megismételt közgyûlés a jelenlevõ tagok számától függetlenül határozatképes.

6.8 A Közgyûlés - eltérõ rendelkezés hiányában - határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlõség esetén, a szavazáson személyesen résztvevõ legidõsebb tag szavazata dönt.

A Közgyûlés a tisztségviselõket (vezetõket) titkos szavazással választja meg. A Közgyûlés más személyi ügyekben is titkos szavazással dönt.

Kizárólag a Közgyûlés hatáskörébe tartozik:

1. a vezetõ tisztségviselõk megválasztása és az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása,

2. az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

3. az évi költségvetés megállapítása, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés elfogadása,

4. az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetõleg feloszlásának a kimondása,

5. új tagok felvétele,

6. az alapszabály ellen súlyosan vétõ tagok kizárása,

7. Az Egyesületet terhelõ 200,000 Ft, azaz kétszázezer forint feletti értékû kötelezettség vállalásához elõzetes engedély adása a Társelnököknek.

A tagok összessége kétharmadának szavazata (minõsített többség) szükséges az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának, ill. más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához, valamint az éves beszámoló elfogadásához.

6.9 A Közgyûlésen hozott határozatokat a Közgyûlés után 15 napon belül a Társelnökök kötelesek a tagoknak illetve lehetõség szerint a határozat által érintett nem tag személyeknek e-mail formában, vagy ha ez nem lehetséges ill. külön kérik, postán elküldeni.

7.

7.1 A Közgyûlés egy 7 fõbõl álló Választmányt választ. A Választmány tagjai maguk közül titkos szavazással két Társelnököt, és egy Választmányi Titkárt választanak.

7.2 A Közgyûlés a Választmány tagjait, illetve a Választmány a Társelnököket és a Választmányi Titkárt 3 évre választja.

7.3 Amennyiben az alapszabály ellen súlyosan vétettek, a Közgyûlés visszahívhatja a Választmány bármely tagját .

A Választmány tagjának visszahívását három egyesületi tag indítványozhatja a Közgyûlésnek. Az indítványról az érintett Választmányi tagot a közgyûlés idõpontja elõtt legalább 15 nappal, a visszahívási javaslat indoklásával, írásban kell értesíteni. és biztosítani kell, hogy a Közgyûlésen az indítvánnyal kapcsolatban felszólalhasson. A visszahívási indítványról a Közgyûlés titkos szavazással dönt, elfogadásához a tagok összessége kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges.

8.

8.1 Az Egyesület ügyintézõ és képviseleti szerve a Választmány .

Két Közgyûlés közötti idõben a Választmány dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyûlés hatáskörében.

A Választmány jogai gyakorlása és feladatai teljesítése során a Közgyûlés határozatainak megfelelõen, a tagság észrevételeinek figyelembe vételével köteles eljárni. Döntéseirõl, intézkedéseirõl a következõ Közgyûlésen írásban köteles beszámolni.

8.2 A Választmány minimum négy tag jelenléte esetén határozatképes. A Választmány szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az egyik Társelnök vagy a Választmány bármely két tagja hív össze. A Választmány ülései nyilvánosak. A Választmány ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap idõköznek kell lennie. Bármely a Választmány döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetõség szerint külön is meg kell hívni.

8.3 A Választmány ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minõsített többséget ír elõ. Szavazategyenlõség esetén a Választmány jelenlevõ legidõsebb tagjának szavazata dönt.

9.

A vezetõ tisztségviselõk hatásköre:

9.1 A Társelnökök kötelesek biztosítani az Egyesület folyamatos mûködését. Feladataik körébe tartozik:

1. a Közgyûlés összehívása,

2. a Választmány összehívása,

3. megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,

4. harmadik személyekkel való szerzõdések megkötése,

5. az Egyesület tevékenységének dokumentálása,

6. az Egyesület pénzállományának kezelése,

7. a számlák kezelése és nyilvántartása,  a pénztárkönyv vezetése,

8. mindennemû visszaélési lehetõség gyanúja esetén a Közgyûlés értesítése,

9. a számlák hitelességének ellenõrzése,

10. az éves beszámoló készítése az Egyesület mûködésérõl, és annak a Közgyûlés elé terjesztése.

A Társelnökök jogaikat külön-külön is gyakorolhatják.

A Társelnökök írásban megállapodhatnak feladataik egymás közötti ésszerû megosztásáról. Errõl szóló megállapodásukat kötelesek a Közgyûlésnek haladéktalanul benyújtani, és a határozatok könyvébe azt bejegyezni.

A Társelnökök meghatározott feladataikat, így különösen az Egyesület tevékenységének dokumentálását, az Egyesület pénzállományának kezelését, a számlák kezelését és nyilvántartását, és a pénztárkönyv vezetését az Egyesülettel megbízási szerzõdéssel rendelkezõ személyekre ruházhatják.

Nem delegálhatják a következõ feladatokat:

1. a Közgyûlés összehívását,

2. a Választmány összehívását,

3. megbízólevél kiadását pénzügyek intézéséhez,

4. harmadik személyekkel való szerzõdések megkötését, és

5. az éves beszámoló Közgyûlés elé terjesztését.

A Választmányi Titkár feladata a Választmány ülésének elõkészítése, az üléseken hozott határozatok bejegyzése a határozatok könyvébe, valamint a Közgyûlésnek írt választmányi beszámolók elkészítése.

10

10.1 Mind a Közgyûlés, mind a Választmány minden lényeges döntését jegyzõkönyvben rögzíti. A Közgyûlés jegyzõkönyvét aláírja a levezetõ elnök, a jegyzõkönyvvezetõ és két, a jegyzõkönyv hitelesítésével megbízott tag. A Választmányi ülés jegyzõkönyvét az összes jelenlevõ tag aláírja.

A Közgyûlés levezetõ elnöke a Közgyûlés által hozott határozatokat, ill. a Választmányi Titkár a Választmányi üléseken hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a határozatok tartalmát, idõpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzõk számarányát, ill. személyét amennyiben ez megállapítható. A bejegyzést a jegyzõkönyvet hitelesítõ egyik tag hitelesíti.

A Közgyûlés levezetõ elnöke és a választmányi titkár kötelesek a határozatok könyvét naprakészen vezetni. Az Egyesület irataiba bárki betekinthet. Az Egyesület vezetõ szerveinek (Közgyûlés, Választmány) döntéseit, valamint az Egyesület mûködésre, szolgáltatási igénybevétel módjára vonatkozó adatokat, beszámolókat az Interneten teszi közzé, a www.pestisul.hu Internet címen.

10.2 A vezetõ tisztségviselõk ( a Társelnökök és a Választmány tagjai) nem lehetnek egymásnak sem közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b] pont], sem élettársai (a továbbiakban együtt hozzátartozó).

A vezetõ szerv (Közgyûlés, Választmány) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10.3 Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az 5 millió Ft-t, a Közgyûléstõl, ill. a Választmánytól elkülönülõ felügyelõ szervet kell létrehozni.

Az Egyesület képviselete

11.

Az Egyesület képviseletére a Társelnökök külön-külön jogosultak. A Társelnökök és a Választmányi Titkár közül bármely kettõ együtt rendelkezik az Egyesület számlája felett.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

12.

12.1 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetõleg a külsõ támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

12.2 Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl- az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

12.3 Az egyesület megszûnése esetén vagyonáról –a hitelezõk kielégítése után- a Közgyûlés rendelkezik. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagyona a hitelezõk kielégítése után a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség tulajdonba kerül, és azt közérdekû célra kell fordítani.

12.4 Az Egyesület mûködésérõl a külön jogszabályok elõírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselõ az egyesület gazdálkodásáról a Közgyûlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményérõl vagyonkimutatást készít.

12.5 Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehetõ leghatékonyabban és legrövidebb idõn belül az elérni kívánt cél támogatására, elõsegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

Vegyes rendelkezések

13.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

14.

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részérõl semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyûlési képviselõjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

15.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. tv rendelkezései, másrészt a késõbb meghozandó Közgyûlési határozatok az irányadók.

Ezt az alapszabályt az Egyesület 2003. év január hó 5. napján összehívott Közgyûlésen fogadta el.